Egy díszkert kialakulásának, létrejöttének talán az első lépése az az elhatározás, hogy legyen díszkert.

Amennyiben igazán szép, és használható díszkert a cél, akkor következik a díszkert megtervezése, majd a díszkert kivitelezése, vagyis a kertépítés. Természetesen egy frissen elkészült díszkert, amennyiben lelkiismeretes kivitelezés történt, már a megépülése után is lehet lenyűgöző, ám azt sokan tapasztalják ezek után, hogy kész még nincs.

A díszkert az otthonunk, ez számunkra nem kérdés, és feltételezem, hogy webáruházunkat látogató érdeklődőink számára is költői a címben feltett kérdés.

Sokkal inkább kérdés az, hogy hogyan lehet ezt elérni! Bizony, ez tudatos, hosszan tartó művelet, mert egész biztos, hogy nem elég "csak" megépíteni ezzel a szemlélettel a díszkertet. Természetesen a kertépítés ilyen szemléletű alakítása feltétel lehet, és különösen szerencsés az, aki így kezd kertje megépítéséhez, vagyis azzal a szemlélettel, hogy a díszkert szerves része az élettérnek, olyannyira, hogy a kert, az otthon belső, meghitt teréhez tartozik. Ám, van olyan, aki megörököl egy kertet, és a megépítése idején ez a szemlélet még nem volt előtérben.

A japánkert kialakítása Japánban mélyen a kultúrába ágyazott, ezáltal szigorú szabályokat kell követnie!

Erősen hatott rá a kínai kertművészet stílusa. Persze, a japán történelem és kultúra aztán a stílust, sajátos japánkert stílussá alakította. A japánkert nem a használatra, hanem, mint a tájképfestmény, kizárólag a szemléletnek készül. Épp ez az oka, hogy nézőpontokra hangolják díszkertjeiket, mely pontokon kerti pavilonokat helyeznek el, ahová tipegőkön lehet, és kell eljutni, mert lelépni ezekről, TILOS! Minden elemnek, így a kövek számának, formájának, elhelyezésének is, szigorú szabályoknak kell megfelelnie, mert minden felhasznál elemnek, és azok elhelyezésének is, jelentősége van! Mindez, a japán történelemből és kultúrából ered és következik.

A dísznövények többsége, az enyhén savanyú kémhatású talajokat jobban viseli, mint a lúgos kémhatású, esetleg meszes talajokat.

Ám a savanyú talajt igénylő dísznövények nem viselik túl jól, még az enyhén lúgos kémhatású talajokat sem. Amikor örömmel ültetnek megrendelőink ilyen egzotikus, pompásan virágzó dísznövényt, majd az fogja magát, és el kezd sínylődni, levelei sárgulni, ilyenkor sokan kétségbe esnek, pedig nem kell, mert van megoldás! A kérdés, hogy mi az oka a jelenségnek?

Sok házikert és díszkert tulajdonosnak korunkban már elege lett a vegyszerekből, a vegyszerrel telített gyümölcsökből, zöldségekből, úgy általában a mérgezett környezetből.

A bosszantó az egészben az, hogy mindezt az emberiség magának teremtette, és teremti még napjainkban is, ha lehet, egyre intenzívebben. Így a magánszférájában az emberek napjainkban igyekeznek minél inkább kerülni a vegyszerek használatát. Van azonban egy permetezés a díszkertekben és a haszonkertekben egyaránt, ami fontos és ajánlott is minden évben legalább egyszer elvégezni, és ez a lemosópermetezés.

Most, a gyorsuló klímaváltozás fenyegetettsége okán, fontos kérdés lett, a klíma és a dísznövények viszonya.

A klímaváltozás miatt igazán előtérbe kerülhet egy-egy díszkert és dísznövényeinek megtervezése kapcsán, hogy hogyan lehet a kiválasztott dísznövény részére megteremteni, a számára megfelelő környezetet úgy, hogy közben a klíma kedvezőtlenné válik. Ekkor kerül előtérbe a mezoklíma és a mikroklíma létezése és megteremtése. Erről olvashat néhány észrevételt és tanácsot az itt következő blogunkban.

Természetes vagy vegyszeres védekezés díszkertekben? Amikor így merül fel a kérdés, akkor a válasz nem is kérdéses, természetesen, természetes védekezés!

Ám, amikor a megvalósítás mikéntje merül fel, és kiderül, hogy a természetes védekezési mód nem azt jelenti, hogy oda sem kell figyelni, mert majd a természet megoldja, hanem igencsak sok és sokrétű teendőt jelent, akkor már sokan inkább választják a vegyszerek nyújtotta egyszerűséget és kényelmet, amit a kiszórás jelent. Következzen néhány érv, és tanács bármely védekezési módot is választ.

Sövénynövények alkalmasak tömött térhatároló növényfal kialakítására, ám néhány lépést szükséges betartani a siker elérése érdekében!

A térhatárolás díszkertekben és díszparkokban egyaránt szükséges, mivel a zöldfelületek is az épített emberi környezet részei, ezáltal funkciók kötődnek egy egy kerti térhez, melyeket szükség lehet elválasztani egymástól vizuálisan és fizikailag is. A sövények létesítése igényli a legnagyobb mennyiségű dísznövények használatát, ezáltal talán a legköltségesebb részei egy díszkert vagy díszpark kiültetésre kerülő növényanyagának, tehát fontos, hogy ezek után tökéletesen megfeleljen a kitűzött célnak, ami a sövény telepítésével kezdődik, majd a nevelésével, végül a sövény formázása a végső, ám folyamatos munkafázis.