9. A növények érző, intelligens élőlények - Dísznövény blog
A cím talán sokuknak meglepő, mivel a biológia-oktatásunk azt közvetíti, és a mindennapjaink növényekkel kapcsolatos megnyilvánulásai is azt sugallják, hogy a növények primitív, tudattalan, vegetáló élőlények, pedig a valóság lehet, hogy épp az ellenkezője.
A Föld úgynevezett biomasszáját (élő szervezetek, élő szövetek összességét), meglepően nagy arányban növények alkotják, méghozzá 99,7%-át. Ebből talán egyértelműen látszik, hogy hatékonyságuk, életképességük kimagasló, és bizony, ez nem képzelhető el valamiféle intelligencia megléte nélkül. Ezt nem én állítom, hanem rendeltem egy könyvet, melynek címe: A fák titkos nyelve / A növényi intelligencia meghökkentő bizonyítékai - szerzők: Stefano Mancuso és Alessandra Viola neves szerzőpáros. Ennek a könyvnek a kapcsán szeretném bemutatni, hogy a növényvilág sokkal fejlettebb, tudatosabb, a közhiedelemmel szemben.
Először is bemutatnám a két szerzőt, majd a könyv néhány mondatos ajánló szövegét:
SZERZŐK:
Stefano Mancuso A firenzei Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense és a Mezőgazdasági Akadémia tagja, A Nemzetközi Növényi Neurobiológiai Laboratórium igazgatója, és alapító tagja a Növényi Jelzések és Viselkedések Nemzetközi Társaságának. Számtalan könyvet és 250 tudományos publikációt adott közre nemzetközi folyóiratokban. 2012-ben a La Republica folyóirat felvette arra a listára, melyen 20 olyan olasz személyiség szerepel, akik döntően befolyásolják életszemléletünket.
Alessandra Viola Szabadúszó tudományos újságíró, számtalan újság és folyóirat szerzője, 2007-ben az olasz tudományos újságírókkal együttműködő Armenise-Harvard Alapítványtól ösztöndíjat nyert az év legjobb tudományos cikkéért. 2011-ben ő vezette Genovában az Élő Tudomány Fesztivált. Az olasz közszolgálati televíziónak (RAI) dokumentum filmeket készít, tévéműsorokat szerkeszt és rajzfilm forgatókönyveket ír.
KÖNYVAJÁNLÓ:
"Szinte minden nyelvben létezik egy kifejezés: vegetál, a növények korlátozott életkörülményeire utalva. Hogy kicsoda vegetál? Ha a növények beszélni tudnának, talán ez lenne a legelső kérdés, amit feltennének nekünk.
A növények az emberiség túlélése szempontjából nélkülözhetetlenek. Sokkal régebben élnek ezen a bolygón, mint mi, és feltehetően az sem veszélyeztetné létüket, ha mi eltűnnénk a Föld színéről! A neves szerzőpáros érdekes tudományos tényekkel és példákkal teletűzdelt, olvasmányos kötetéből kiderül, hogy a növények egy sor csodálatra méltó tulajdonsággal rendelkeznek. Sőt megtudhatjuk azt is, hogy a növényvilág az emberiség tudományos és technológiai fejlődésének jövőjét is nagyban meghatározhatja - tehát sokkal többet jelentenek nekünk, egyszerű 'vegetáló' lényeknél."
Ami elsőre megragadott, az az, hogy a könyv szemléletmódja merőben más, mint az eddig, általam olvasott biológiai, botanikai vagy kertészeti szakkönyvek szemlélete. Izgalmas az is, hogy rávilágít az emberiség világuralmi, pökhendi, ugyanakkor törékeny építményének jellegére, ezáltal alázatot és elfogadást sugároz olyan élőlényekkel szemben, akik léte nélkül az emberiség összes felhalmozott kincse semmivé válna, pár hónapig 'vegetálnánk' nélkülük, majd eltűnnénk a süllyesztőben tudományainkkal, Isteneinkkel együtt - A teremtés koronája a semmibe hullna. A fák titkos nyelve című könyvben leírt meglepő tények, és a szerzőpáros szemlélete lehet az emberiség túlélésének alapja, a könyv elolvasása után ezt egyáltalán nem érzem túlzásnak, sőt lehet, hogy emberiség szintjén, e szemlélet elterjedéséhez már kevés a rendelkezésre álló idő. Ne történjen így, tennünk kell azért, hogy meginduljon a szemléletváltozás, és ezáltal a földi harmónia visszaállítása, melybe jelenleg úgy tűnik, hogy az ember belerondított.
A szerzők bemutatják és bizonyítják, hogy a növények minden olyan érzékeléssel rendelkeznek, amit ismerünk, és jellemző az állatvilágra (szaglás, ízlelés, tapintás, hallás, látás), valamint ezentúl, még 15 érzékelésre is képesek.
A növények gyökerei, mint a könyvből kiderül, intelligenciájuk fontos elemei, felismernek anyagokat, pl. víz, tápanyag minősége, milyensége, felismernek hatásokat, pl. gravitáció, és még számos meglepő tulajdonsággal rendelkeznek.
Ezen túlmenően kísérletekkel bizonyítottan, képesek a növények rokonaikat felismerni, majd növekedésüket, térigényüket ennek megfelelően szinkronizálni egymással, ami bizonyos együttműködést jelent, míg más növényegyedekkel szemben pedig versengésbe kezdenek a vízért, tápanyagért, fényért. Képesek döntéseket hozni, kockáztatni, amennyiben távolabb érzékelt víz vagy tápanyag irányába kell mozdulniuk a gyökerekkel, ami energiabefektetést igényel, cserébe a várható nyereségért. Mindezen döntéseket a növények "agya", a gyökérzet hozza meg. Ezen belül pedig igen kifinomultan együttműködve, mint az idegsejtek, a gyökércsúcsok a főszereplők, melyek az emberi agynál is összetettebb hálózatba szervezettek.
Tudni kell, hogy a növények megválogatják, hogy mely, talajban tenyésző gombákkal lépnek kapcsolatba és melyeket utasítanak el, ugyanígy viselkednek a baktériumokkal is, amire egy szimbiózis lehet példa: a nitrogéngyűjtő baktériumokkal történő szimbiózis, ami a hüvelyes növények sajátja, és természetes módon trágyázza, nitrogénnel látja el a növényt. A baktériumok ezért cserébe, a növény által előállított cukrot kapják. Erre irányuló kísérlet az ember részéről, óriási eredményt hozhatna, általánossá tehetné a termesztett növényeink részéről ezt a fajta szimbiózist, így a nitrogén tartalmú műtrágyázás feleslegessé válna, megszűnhetne a talajok tönkretétele, miáltal bőséges terméseredményt lehetne elérni, lehet, hogy az éhínség is megszűnne, természetkárosítás nélkül.
Hihetetlennek tűnik, mégis tény, hogy a növényvilág cserekereskedelmet folytat az állatvilág jelentős csoportjával. A növényeknek virágokkal szaporodó képviselői, igénybe veszik az állatvilág képviselőit, zömében a rovarokat. Szolgálatukért fizetség is jár, és erre egy nagyon értékes anyagot állított elő fizetőeszközként a növényvilág ezen csoportja, mégpedig a nektárt. A nektár igen kedvelt, édes, nagy energiatartalmú, ezáltal az állatok számára igen értékes anyag. A szaporodást segítő szolgáltatást zömében a rovarok végzik, pl. a méhek, ám a madarak is részt vesznek, pl. a kolibrik, aztán emlős állatok is felbukkannak, pl. a denevérek. A nektár a növények számára ezen kívül haszontalan, tisztán fizetőeszközként funkcionál.
A könyv elolvasása után, a vegán étkezési mód már nem biztos, hogy szimpatikus lesz művelőinek.
◧ Kapcsolódó termékek
(13)
(29)
(2)
(21)
(20)
(3)
